A szakközépiskolai évek

Az 1961. III. törvény végrehajtása azonban mégis akadozik, s intézetünk még egy évtizeden átfolytatja a középfokú technikusképzést. Végül 1965- ben egy újabb párthatározat korábbi közoktatási koncepciót módosítva megállapítja, hogy a középiskolai oktatás általánossá tétele még nem reális célkitűzés. Ezt követően olyan döntés születik, hogy az 1961. évi III. törvény alapján létrehozott (s fent említett) szakközépiskolákat és a középfokú technikumokat át kell szervezni technikumi modell alapján. Így fogalmazódott meg a szakmacsoportos képzést folytató (1965. évi 24. tvr. szerinti) szakközépiskola gondolata az oktatáspolitika irányítóiban.

Iskolánkban az 1964/65. tanévtől - még a technikumi struktúrában - új szakként (a kifutó híradásipari szak helyett) még pár évre műszeripari technikusképzés indult, de a szakközépiskolai képzésre való áttérést már nem sokáig lehetett halogatni. Az 1969/70. tanévben 106 gépész, 35 gépgyártás technológus elsős diáknak már az 1965. évi 24. tvr. szerinti szakközépiskolai képzég keretében kezdte meg tanulmányait. S ezt a "technikumi modellű" szakközépiskolai szakmacsoportos képzést a nappali tagozaton 1980/81-ig folytattuk. (Az utolsó technikumi osztály 1972-ben végzett a nappali tagozaton, levelezőn pedig 1973-ban.)

Az első szakközépiskolai érettségi 1973. júniusában volt, s a végzősök két év szakmai gyakorlat után jelentkezhettek csak technikus minősítő vizsgára. Így aztán a nappali szakközépiskolai érettségizettek - végül is - csak elenyésző számban jutottak el a technikusi képesítésig. A levelező tagozaton egészen más helyzet alakult ki. A hetvenes években jelentősen megnőtt a levelező szakközépiskolások száma, s ők az érettségi után csaknem teljes létszámban jelentkeztek technikusminősítő vizsgára is. Az 1975/76. tanévtől egy évtizeden át közel 2000 hallgató tett sikeres technikusminősítő vizsgát gépkarbantartó javító (5.10), gyártástervező (7.10), forgácsoló (3.10), forgács- nélküli hidegalakító (2.10), gép- és készülékszerkesztő (8.10), elektronikai műszergyártó és karbantartó (12.40) és munkavédelmi szakon.

Nagyobb felújítási munkák 1968/69-ben (külső tatarozás, műhely tető felújítás) és 1972/73-ban (központifütés és villamos hálózat rekonstrukció) voltak. Ekkor épült a Győrffy kollégium, amelynek építkezésén diákjaink is dolgoztak, s reméltük, hogy kollégistáink majd itt lesznek elhelyezve.

Az utolsó technikusi évfolyam ballagását követően 1973-tól Kovács Gábor matematika-fizika szakos tanár és igazgatóhelyettes kapott igazgatói megbízást. Az ő igazgatói működése kezdetén lett intézetünk KGM technikumból megyei, majd később városi fenntartású szakközépiskolává. Lényegében ekkor indult a máig is tartó permanens változási folyamat a közoktatásban, de a szakképzésben különösen.

Az 1974/75. tanévtől gépész és gépgyártás technológus tanulóink (módosított műhelytanterv alapján) az érettségi-képesítő vizsga keretében szak- munkásvizsgát (esztergályos vagy lakatos) is tettek.

A tantestület összetételének lassú átalakulása ekkor kezdődött meg. A nevelés-képzés színvonalát azonban szívósan tartani tudta az iskola. Az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyeken ekkor kapott új lendületet a máig tartó mechwartos siker-sorozat. Továbbra is jók voltak az egyetemi/főiskolai továbbtanulási mutatók. A tanműhely bérmunka tevékenysége korábban ismeretlen lendületet vett.

Ekkor kezdtek felerősödni a kultúrpolitika legmagasabb szintjein az olyan sommás minősítések, melyek szerint a szakközépiskola legfőbb hiányossága, hogy "se nem szak, se nem közép". Végül is a szakközépiskolák "továbbfejlesztését célzó" 1973. évi 25. tvr. szellemében iskolánk az 1978/79. tanévtől fokozatosan kénytelen volt áttérni a szakmunkásképzési célú szakközépiskolai képzésre: gépi forgácsoló-esztergályos, mechanikai műszerész, gépszerelő és karbantartó-lakatos, vezetékes távközlés technikai műszerész szakmákban. Bázisvállalatok (MGM, HIM, GHG, Posta, MÁV, MEDICOR, MEZŐGÉP, Műanyagfeldolgozó) segítségével - a merőben új feladatot - a szakmunkásképzést is sikeresen oldotta meg egykori technikumunk. A szakmai versenyeken - az új képzési modellben is - legjobb iskolák közt tartottak számon bennünket.

A szakmai érdekképviseletek (különösen a nagy hagyományokkal rendelkező GTE) kemény, szívós küzdelmet folytattak ezekben az években a középfokú iskolarendszerű szakképzés megmentéséért, a technikusképzés helyreállításáért. Iskolánk fontos szerepet vállalt ebben a munkában. Néhány egykori technikummal összefogva és a FPI Szakfelügyeleti csoportjával együttműködve 1982/83-ban - az iskola 75. jubileumi tanévben - megindítottuk a középfokú szakmai végzettséget adó (14200) gépszerkesztő szakközépiskolai képzést. A színvonalas szakképzés keretében egyre inkább prioritást kap az igényes középfokú általános műveltség biztosítása. Ennek, s a várható változásoknak az előjele, hogy ezen a szakon az orosz nyelv mellett az angol nyelv tanulása is kötelező lett.

Az 1983/84. tanévben a műszaki igazgatóhelyettes részt vett az MKM által létrehozott - s az iskolarendszerű technikusképzés visszaállítását előkészítő - ad hoc bizottságban. Végül az 1985. évi I. törvényből fakadó felhatalmazás alapján az 1985/86. tanévben iskolánkban újraindul az iskolarendszerű technikusképzés. Az újrendszerű - ötéves - technikusképzés első évfolyamára öt párhuzamos osztályba közel 180 tanulót vettünk fel.

A következő években fokozatosan futnak ki a szakmunkásképzési célú és gépszerkesztő ( 14200) osztályok, az utolsó érettségi-képesítő vizsgát ezeken a szakokon 1988-ban tartottak. S ez ismét egy szakképzési periódus végét jelentette iskolánkban.

A 80-as évek első fele a tárgyi feltételrendszerben igen jelentős minőségi változásokat hozott, illetve indított el. A 75. jubileumi tanévben - jórészt Szendrei György igazgatóhelyettes szervező munkájának eredményeként - végre tornaterme lett az iskolának.

Egy kapcsolódó beruházási program keretében a Széchenyi utcai fronton új tanulmányi épületszárny létesült. Az udvari műhelyszárny bővítésével ifjúsági klub, majd "udvari" tanterem létesült. Fokozatosan épült ki a karbantartó műhely. Vezetői, tanári pályázati tevékenység eredményeként létrejöttek a számítástechnikai, CNC technikai, majd később az automatika oktatás tárgyi feltételrendszerének alapjai. A bővítések ellenére is egyre szűkebb lett a csaknem 700 fős tanulólétszámnak az egykor 120 tanulóra épített iskola. A 80-as években folytatódott, sőt felgyorsult a generáció-váltás a tantestületben és a tanári létszám is nőtt a tanulói létszám felfutása, s a kiszélesedő csoportbontások hatására. 

Kérdésed van? Keress minket bizalommal!     felveszem a kapcsolatot