Az innováció útján

A gyorsuló ütemű technikai fejlődés, a gazdasági-munkaerőpiaci változások szakképzésünk állandó fejlesztésére késztetik iskolánkat. Ez motiválta kollégáinkat a 80-as évek végén, amikor az OKKF G6 programjának pályázatait írták, s számottevő fejlesztési támogatást kaptunk ún. csúcstechnológiák meghonosítására. Ugyanez volt a gyártástechnológia-számítástechnika szak kimunkálásában való részvételünk indítéka.

További fejlesztési lehetőséget láttunk abban is, hogy ezen a szakon folytatott technikusképzésünket tantervileg is illesszük a hasonló osztrák képzéshez, az eurokvalifikáció első lépéseként. Így kezdtük meg az 1995/96. tanévben az egyeztetett osztrák-magyar tanterv szerinti technikusképzést.

A képzési struktúra mélyreható változását, a művelődési tartalom és a profilok igazi megújítását, a feltételrendszer lendületes innovációját azonban az ún. világbanki projektben való részvételünk hozta.

A szakképzési fejlesztő program 1991. tavaszán kiírt pályázati felhívására 188 iskola pályázata érkezett be, köztük a miénk is, felvázolva a fejlesztési elképzeléseket. A bíráló bizottság döntése alapján iskolánk is a 61 nyertes közé került, s a MÜM szerződést kötött velünk és fenntartónkkal. Kezdetben iskolánk csak a fémtechnikai (gépészeti) szakmacsoportban indult, majd 1993-tól az informatikai szakmacsoportba is bekapcsolódtunk (a városi önkormányzat egyetértő támogatásával).

Az Emberi erőforrások fejlesztésére kiírt projektben való részvételünk legjobb haszna az volt, hogy iskolánk továbbra is emelkedő pályára került, hiszen:

  • az eszközfejlesztési program keretében mintegy 40 millió Ft értékű támogatást kaptunk (bár eltérő mértékben), de - szinte - valamennyi tantárgy- csoportot érintően;
  • az új szakképzési modell kimunkálása során a NAT és az új közoktatási törvény megjelenését jóval megelőzve olyan szakképzési struktúrában kezdtünk el gondolkodni - tervezni - kísérletbe fogni, nagyon értékes tapasztalatot szerezni, melynek általános bevezetése 1998-tól megindul;
  • fogadókészek lettünk nem csupán a NAT és az új OKJ-s képzések bevezetésére, de egy következő (bizonyos értelemben a folytatást jelentő) projektben való részvételre;
  • intézetünket az innovatív, az új technikát fogadni kész (és képes) iskolák közt tartják számon nemcsak a városban (a régióban), de országosan is (iskolánk szakközépiskolai Internet hozzáférési központ);
  • tanáraink korszerű és alapos tantervfejlesztési ismeretre és tapasztalatra tettek szert;
  • jelentős számban vettek részt külföldi tanulmányutakon kollégáink, gazdagítva ezzel szaktudásukat, szélesítve látókörüket, tapasztalataikat;
  • a képzési tartalmak, sőt képzési profilok és irányok kiválasztásába és realizálásába ilyen direkt módon soha sem volt még módunk beleszólni (az önállóság és felelősség terhét is megismerve);
  • a világbanki projekt révén az iskola talpon tudott maradni (nyitni tudott korszerű képzési irányok felé), biztosítani tudta a további fejlesztés bázisát, megőrizte hagyományos presztízsét.


A világbanki projekthez kapcsolódóan közvetlenül, illetve a Nemzeti Szakképzési Intézeten keresztül több szakmai feladatot is kapott iskolánk. Legújabb megbízásunk a Szakközépiskolai Internet-hozzáférési Központ működtetésére szól (az ország 10 másik szakközépiskolájának társaságában).

Különösen látványos fejlesztést hajtottunk végre a csúcstechnikák terén. Az iskola számítógép program keretében, 1983-ban nálunk megjelent első számítógéptől indulva igen nagy utat tettünk meg. Technikus képzésünk szaktárgyi oktatását erősen áthatja a számítástechnika alkalmazása. A világbanki szakképzési reformkísérlet felfutásával tanulóink fele informatikai technikusi képesítést szerez. A felnőttképzésben igen jelentős eredményeket értünk el a számítástechnikai kultúra elterjesztésben.

A KLTE mérnöktanár képzésének, informatikai tanárképzésének bázisiskolája lettünk. Mindezeket mérlegelve, új alapító okiratunk jóváhagyásakor városunk engedélyezte 90 éves iskolánk számára, hogy az innovációt és profilváltást névváltoztatással is kifejezze. A debreceni Mechwart András Gépi- pari és Informatikai Középiskola a jövőben is folytatni kívánja a modernizációt és a szakképzés piaci igényekhez illesztését. A nyáron kiírt MKM- pályázatot elnyerve újabb számítógépes fejlesztést sikerült végrehajtanunk, s a Művelődési és Közoktatási Minisztérium SULINET programjának egyik tanár átképző központja lettünk.

Fejlesztőmunkánk legfrissebb sikere az ECDL (European Gomputer Driving Licence / Európai Számítógép-használói Jogosítvány) Nemzetközi Vizsga- központ cím elnyerése. A szigorú hardver, szoftver és személyi feltételek meglétét akkreditációs eljárás során tudtuk bizonyítani (a Dunától keletre elsőként a közoktatási intézmények közül).

Ugyanilyen látványos megújulás történt, történik gépésztechnikus-képzésünk szakmai művelődési tartalmában és eszközrendszerében. A klasszikus középfokú gépész műveltség elsajátításán túl nagy súlyt helyeztünk:

  • az általános számítástechnikai tudás megszerzésére és ennek műszaki alkalmazásai a tervezés és gyártás terén;
  • az automatika elméleti és gyakorlati oktatására (pneumatikus, hidraulikus és elektronikus vezérlések-szabályozások, programozható logikai vezérlők);
  • a számítógéppel vezérelt szerszámgépek (CNC) programozására és üzemeltetésére;
  • a gazdasági, vállalkozói és műszaki menedzser ismeretekre.


A korszerű szakmai ismeretek tanórai és tanfolyami oktatása döntően - jól felszerelt - laboratóriumokban, műhelyekben történik.

Szakképzésünk, műszaki nevelésünk megújítása szemléletváltást kíván tőlünk. Ennek lényege, hogy az általános műveltség fejlesztésére és prioritására kell alapozni a korszerű technikusképzést. A humán műveltség, a nemzeti nevelés az európai gondolkodás kialakítása kiemelt helyet kap oktató- nevelő munkánkban. Az idegen nyelvtanulás eddig is nagy hangsúlyt kapott, a jövőben még inkább előtérbe kell kerülnie, hatékonyságát fokoznunk kell.

A természettudományos tárgyak köre is bővül, a matematika és fizika oktatás szerepe, jelentősége változatlan. E téren is biztosítani kívánjuk a számítástechnikának - mint segédeszköznek - az elterjesztését, alkalmazását.

Alma materünk kilenc évtizedének vázlatos áttekintése, szakképzésünk történetének tanulmányozása kapcsán kirajzolódnak azok a legfőbb tanulságok, amelyekre érdemes a mai iskolának és XXI. század technikumának odafigyelni:

  • a gazdasághoz ezer szállal kötődő, annak rezdüléseire rugalmasan reagáló szakembernevelést kell folytatni;
  • névadónk iparvezetési elvét az oktatásra alkalmazva "nem sablonok szerint", hanem szakadatlan fejlesztőmunkát végezve kell szakembereket képeznünk;
  • a sikeres szakképzés záloga a megújulásra kész és képes, művelt, erkölcseiben szilárd, magasan kvalifikált, hivatástudattól vezérelt, kollegiális szellemű nevelőtestület;
  • a minőség forradalmának korában természetes követelmény - iskolánk hírnevének megfelelve -, hogy minőségi szakembereket kell nevelnünk.

Kérdésed van? Keress minket bizalommal!     felveszem a kapcsolatot