Műszaki középiskolai technikusképzés

Egyre határozottabban jelentkezett az igény:

  • megújulásra, a szerkezetváltásra váró ipari-gazdasági környezet, a szülői- társadalmi közvélemény, az iskolahasználók részéről;
  • a képzési tartalom és feltételrendszer korszerűsítésére, modernizálására a szakmai közvélemény részéről;
  • újfajta munkavállalói szemléletre, viselkedésmódra történő felkészítés iránt a munkaerőpiac részéről.


Az újra indított technikusképzés struktúrája és profilja is ezekhez igazodott:

  • elektronikai szakmacsoportban híradásipari technikusképzést;
  • mechanikai szakmacsoportban gép- és készülékszerkesztő, illetve gépszerelő és karbantartó technikusképzést;
  • és gépgyártás technológus technikusképzést


céloztunk meg az indulás évében öt első osztályban. Óvatosságból az elektronikai és mechanikai szakmacsoportban (2+3-as rendszerű) eleve technikusképzésre irányuló, a gépgyártás technológiai szakon (4+1-es rendszerű) szakmunkásvizsgát és azt követő technikusképzést célba vevő struktúrákkal indultunk. Az eredeti elgondolás szerint a 2+3-as rendszerben a második osztály végén alapvizsgával kellett volna kiválasztani a technikus ágon tanulókat.

Pár évig tanulmányi eredmény alapján történt az átrendezés, de számos nehézség miatt később abbamaradt ez a fajta szelekció. A 4+1-es modellről a gyakorlat bizonyította be, hogy tanulóink számára nem praktikus. Így vált - fokozatosan - egyeduralkodóvá a 2+3-as szakmacsoportos technikusképzési modell iskolánkban.

A képzési tartalom modernizációja felé tett fontos lépés volt 1987/88-ban a (110803) gépgyártás technológia-számítástechnikai technikusképzés indítása. Három másik jó nevű, egykori technikum műszaki munkaközösségével közösen kifejlesztett tanterv alapján máig korszerű képzési tartalmat sikerült kidolgoznunk. Sok területen a tényleges feltételrendszert meghaladó képzési tartalmat "álmodtuk meg". Majd szívós és szakmailag kvalifikált fejlesztő munkával lépésről-lépésre teremtettük meg a feltételeket is. Ehhez innovatív és áldozatkész, tehetséges szakmai team állt rendelkezésre iskolánkban.

Az iskola 80. jubileumi tanévében a Széchenyi utcai épületszárny emeletráépítésével (és padlásterével) tovább bővült ugyan iskolánk, de a 700 fős tanulólétszám és a sokféle szak számára így is igen zsúfolt volt. Ekkor a város vezetése még a szakképző intézményhálózat bővítésében és differenciálásában gondolkodott.

Az 1989/90. tanévben kezdte meg - a híradásipari szakos osztályok kiválásával önálló iskolává fejlődését a mai Gábor Dénes Műszaki Középiskola.

Ez a tanév ismét szép sikereket hozott az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen, s az újra indított technikusképzés nagy seregszemléjén is letettük névjegyünket. (Hat versenyzőnk volt a legjobb 10 között, "dobogós" helyezésekkel árnyalva.) Előkelő helyre került intézetünk az ország szakközépiskoláinak egyetemi, főiskolai felvételi rangsorában, s ezt máig tartjuk is.

Ebben a tanévben, 1990. júniusában - hosszú szünet után újra - technikusképesítő vizsgákat tartottunk, s a korábbi technikumok alapításának 40. évfordulóján az első technikusavató ünnepélyen 72 ifjú növendékünk vette át technikusi oklevelét.

Technikusképző intézetünk 1990. szeptemberében - több hasonló képzési célú intézménnyel együtt műszaki középiskola lett. Ez az elnevezésbeli változás egyrészt a technikusképzési cél megjelölését szolgálta, másrészt egy régebbi progresszív időszak iskolatípusának folytatására emlékeztetett.

Az 1990/91. tanév a képzési tartalom újabb korszerűsítésének előmunkálatai, a tárgyi feltételrendszer megújításának előkészítése, a nevelőmunka ideologikus elemeinek kiiktatása jegyében zajlott le. Megkezdődtek tanáraink nyugat-európai tanulmányútjai. Már 1990-ben, s 1991-ben egy-egy mérnöktanár tanulmányozhatta a nyugati szakképzést. Ennek nyomán alakult ki augsburgi testvériskolai kapcsolatunk. Ebben a tanévben készítettük el - végül is sikeres - pályázatunkat az Emberi erőforrások fejlesztését célzó (világbanki hitellel támogatott) projektben való részvételre.

Iskolánk vezetésében három évtizedes sikeres részvétel és 18 éves eredményes igazgatói működés után 1991. decemberében Kovács Gábor nyugállományba vonult. Dr. Kárpáti László okl. gépészmérnök, mérnöktanár, korábbi műszaki igazgatóhelyettes lett a Mechwart András Gépipari Műszaki Középiskola 9. igazgatója.

Sikeresen működő iskolánk ismét korszakhatárhoz érkezett, hiszen merőben új gazdasági-társadalmi viszonyok kialakulásának küszöbére lépett hazánk, régiónk. Az ipari-gazdasági háttér gyökeres átalakulása, alapvetően új munkaerő piaci helyzetet teremtett. Az iskolában, s különösen a szakképzésben is új szemléletre, gondolkodásmódra kellett átváltani.

Ötévfolyamú műszaki középiskolai képzésünk struktúrájának lényege:

  • Az I-IV. osztályban a középfokú általános műveltséget adó tantárgyak (benne egy kötelezően választandó idegen nyelv) tanulása kap vezető szerepet. Ezt egészítik ki a szakmacsoportos középfokú általános szakmai műveltséget nyújtó műszaki előkészítő tantárgyak. Ez a képzési periódus közismereti érettségivel zárul (magyar, történelem, matematika, fizika).
  • Az érettségi után egyetemi-főiskolai továbbtanulás, munkába állás, illetve (ötödéves) technikusképzés között választhatnak a tanulók. A technikus- képző évfolyamon idegen nyelv mellett csaknem kizárólag szakirányú tárgyakat tanulnak a technikusjelöltek. Itt a gyakorlati oktatás különösen hangsúlyos. A tanulmányokat írásbeli, gyakorlati és szóbeli részből álló technikusképesítő vizsga zárja le.

Kérdésed van? Keress minket bizalommal!     felveszem a kapcsolatot