Ma Debrecenben szinte mindenki el tud helyezkedni, aki szakképesítéssel rendelkezik

 

A Debreceni Szakképzési Centrum 2015-ben 12 tagintézménnyel alakult meg, s miután a Dienes egyházi fenntartásba került, ma 11 tagintézménnyel működik. Tanuljanak-e szakmát a fiatalok? S ha igen, hol és milyet? Mire mennek majd vele? Milyen jövő vár ránk, s a gyerekeinkre? Erről beszélgettünk Tirpák Zsolt főigazgatóval.

tirpak4

 

Dehir.hu: Mi a centrum feladata?

Tirpák Zsolt: A legfontosabb összehangolni az iskolai értékrendet és tudásháttért a céges kultúrával és a menedzsment szemlélettel, koordinálni az emberi erőforrásokat, a szakmai hátteret, az infrastrukturális fejlesztéseket. Egy menedzsmentközpont tulajdonképpen a centrum, amely valóban modernné teszi a szakképzést: mi felelünk a projektekért, az innovációért és a vállalati kultúra meghonosításáért, a tudatos kommunikációért.

 

Jól átgondolt kommunikációs terv szerint működünk és népszerűsítjük a szakképzés ügyét: a nappali rendszerű 5-6 éves képzéstől a 30 órás képzésig, a 14 éves diákoktól az érdeklődő 99 éves felnőttekig nyújtunk képzési lehetőségeket az egy életen át tartó tanulás filozófiájának jegyében.

Mindezt csak egy nyitott, nagyon sokoldalú, profi csapattal lehet megvalósítani. A nagy cél érdekében együtt dolgozik a több mint ezer ember részben a centrumban, illetve a 11 intézménynél.

Dehir.hu: Nagyon jelentős cégek telepedtek le az elmúlt években városunkban. Felkészültek arra, hogy kiszolgálják a munkaerőigényüket?

Tirpák Zsolt: Debrecen fejlődése az elmúlt időszakban soha nem látott magasságokba lendült. A befektetők is szívesen választják, és nagyon sok régóta itt működő cég is a fejlesztés mellett döntött. Debrecen vezetése igazi integráló erővel bír. A szakképzés ügyében is ezt a támogató, összefogó légkört láthatjuk. A napi szintű kapcsolat eredménye, hogy folyamatos információk állnak rendelkezésünkre a fejlesztésekre vonatkozóan. A befektetői tárgyalások aktív részeseként az első előtti pillanatoktól látjuk az igényeket és a jövőt, így van idő ráhangolódni és felkészülni az új kihívásokra.
Nagy feladat az intézményhálózat bővítése, a tanműhelyek fejlesztése, valamint a pedagógusok képzése. A technikai, technológiai megújulás közepette nem szabad elfeledni azt sem, hogy a tanár, mérnöktanár, szakoktató szakmai felkészültsége, motiváltsága kulcsfontosságú. Ebben a legnagyobb és legfontosabb segítség a cégek részéről jön.

tirpak3

Dehir.hu: Az idei tanévet több mint tízezer diák kezdte meg a Debreceni Szakképzési Centrum intézményeiben. Milyen lehetőségek várnak rájuk, ha végeznek?

Tirpák Zsolt: Egyre többen látják, hogy a versenyképes jövő a szakképzésben van, ahonnan szaktudással és gyakorlati tapasztalatok birtokában versenyelőnnyel lehet akár a munkaerőpiacra, akár a felsőoktatásba lépni.
A szakközépiskolai képzésben a 10. évfolyamtól szinte minden diák duális képzésben, gazdálkodó szervezeteknél végzi a szakmai gyakorlatát, amiből szinte biztos, hogy munkalehetőség születik. Jók az elhelyezkedési lehetőségek. De tudjuk a hétköznapokból is:

mindannyian azt várjuk, hogy mihamarabb elkészüljenek a bútoraink, hogy a fürdőszobai burkolásokról, a gázkészülék-szerelésről, karbantartásról már ne is beszéljünk. S bizony megtapasztalhatjuk, hogy a magas színvonalú szakmunkák jó kereseti lehetőséget biztosítanak.

Ma Debrecenben szinte mindenki el tud helyezkedni, aki szakképesítéssel rendelkezik, különösen a gépészet, az informatika és az elektronika területén. Aki a stabil jövőre szavaz, annak érdemes szakmát tanulnia.
S azt is kell látni, hogy ma már megdőlt a korábbi közgondolkodás, miszerint szakmunkásnak vagy a technikusnak lenni minimálbéres létet jelent. A gazdálkodó szervezetek egyre inkább megfizetik a jól képzett, motivált szakembereket.

Dehir.hu: Mást jelent ma szakmát tanulni, mint tíz-tizenöt éve?

Tirpák Zsolt: Néhány évtizeddel ezelőtt én is reszelőzsír segítségével készítettem el az első kalapácsomat a gépészeti alapozó gyakorlat keretén belül. Jól emlékszem a 30 évvel ezelőtti tanműhelyekre, az ipari környezetre, a cégek és a tanulók kapcsolatára. Volt, hogy a nyári gyakorlatról olyan olajosan mentem haza, hogy otthon alig ismertek rám. Sokakban ma is ez a kép él a szakképzésről és a gépészetről. Ám ezt a képet újra kell értelmezni: ma egy gyár egészen más eszközökkel és környezettel várja a tanulókat és a munkatársait, akiket alkotó termelői tevékenység, izgalmas kihívások várnak, s egyre inkább tiszta, igényes gyárakban, modern gépekkel dolgozhatnak.
Korábban a tanulók a szakmai gyakorlat során gyakran alig kaptak figyelmet, csak voltak. Ma a gazdálkodó szervezetek nagyon pozitív és támogató szerepet vállalnak, kiemelten fontosnak tartják a tanulók megszólítását, bevonzását, képzését, fejlesztését és esetleges megtartását későbbi alkalmazottként.

Verseny van, a cégek fejlesztenek, automatizálási folyamatok zajlanak és az emberi erőforrás, a szakképzett emberek szerepe soha nem látott mértékben felértékelődik.

Dehir.hu: Vannak olyan szakmák, melyekkel akár évtizedek múlva is remekül lehet boldogulni?

Tirpák Zsolt: A debreceni munkaerőpiac ma minden szakmában keresi a jól képzett, motivált szakembereket. Szakképzettség birtokában nagyon rövid idő alatt el lehet helyezkedni. A munkaerőpiacon az informatika, a gépészet, az elektronika és az építőipar terén van a legnagyobb szükség munkaerőre. Természetesen a világgazdasági folyamatok és a város gazdasági fejlődése mindig megfogalmaznak új irányokat és erősítenek bizonyos tendenciákat. De alapvetően elmondható, hogy a ma képzett szakmák jelentős részére évtizedek múlva is szükség lesz mindig megújult kompetenciákkal, tudással.

tirpak2

S azt is látni kell, hogy

a ma óvodásai olyan szakmában fognak dolgozni, melyeket ma még meg sem tudunk nevezni. 20-25 évvel ezelőtt nem ismertük az alternatív gépjárműhajtási technikus, IT mentor, webfejlesztő vagy éppen a 3D modellező szakmákat. Ilyen lesz az elkövetkező 25-30 év is: új szakmák jönnek régi alapokkal.

A technológiai megújulás minden szakmát utol fog érni és sokkal gyorsabb ütemű fejlődést tapasztalhatunk, mint korábban. Az automatizálás, a robotizálás utol fog érni szinte minden területet: például a pék robot segítségével fogja elkészíteni a termékeket. Új kompetenciákra lesz szükség, és nemcsak a pék szakma alapjait, hanem digitális eszközök kezelést is meg kell tanulni.

Dehir.hu: Nem véletlenül halljuk egyre gyakrabban, hogy a negyedik ipari forradalom idejét éljük. Milyen hatással van ez a jelenünkre és a jövőnkre?

Tirpák Zsolt: A negyedik ipari forradalom egy általunk ma még nehezen elképzelt világot nyitott és ma még nagyon az elején vagyunk. Az információs technológia és az automatizálás egyre szorosabban összefonódik. A gépek komplexebb folyamatok irányítását is át tudják venni, meg kell, meg lehet őket tanítani egymással kommunikálni. A gépesek képesek arra, hogy egymást kiszolgálják. Kiemelten fontos szerepet kap a mesterséges intelligencia, amikor a gépek logikus gondolkodásának és tanulási képességének fejlődését tapasztalhatjuk. Röviden ez az a technológiai környezet, amibe mi szakembereket képezünk.

tirpak6

Az egyszerű, az ember számára megterhelő munkafolyamatokat a gépek fogják végezni. Az embernek több lehetősége, ideje és alkalma nyílik a kreatív alkotó munka végzésére. Folyamatos megújulási vágy és kreativitásra lesz szükség bármilyen munka, szakma művelésére. Egy ács, kőműves számára kulcsfontosságú eszköztudás lesz, hogy digitális eszközökkel dolgozzon és adott esetben megtanulja drónok kezelést, használatát.

Dehir.hu: Mit tanácsol a fiataloknak, mire figyeljenek, amikor a pályaválasztásról hoznak döntést?

Tirpák Zsolt: Olyan pályát válasszanak, amiben jól érzik magukat, ahol tudnak fejlődni és kiteljesedni. Olyat, ahol fel tudnak készülni a jövőre, ahol folyamatos kihívásokkal találkozhatnak. A fejlődni képes, a fejlődni akaró, a kihívásokat megértő, a kompetenciáit folyamatosan fejlesztő személyiségeké a jövő.
Nagy a szülők, a pedagógusok felelőssége. A gyerekek számára minél több információt kell elérhetővé tenni, a pályaválasztás nem lehet véletlenszerű vagy rábeszélés alapján hozott döntés, mert ebből születik az iskolaelhagyás és motiválatlanság.
Úgy gondolom,

még azoknak is érdemes szakmát tanulni egy szakgimnáziumban, akik biztosan tudják, hogy mérnökök lesznek. Olyan alapot, gyakorlatot, tapasztalatot szerezhetnek, amelynek segítségével az egyetemi évek alatt kétségtelenül versenyelőnybe kerülhetnek. Találkozhatnak az élettel, a gyakorlati élményekkel, a tudás hasznosulásának igazi tereivel, ami hihetetlenül motiváló lehet.

Az érettségi követelmények a gimnáziumival azonosak, csak még szakmát is tanulnak, miközben ott a nyelvi előkészítő és a két tanítási nyelvű képzés is.
Le kell bontani azt a közgondolkodásban jelen lévő hatalmas falat, hogy aki jó tanuló, az ne menjen szakképzőbe, szakgimnáziumba. A szakképzés nem hátrányt, hanem versenyelőnyt jelent: a szakképzésé nemcsak a jövő, de a jelen is ma már.
Természetesen fontos üzenet a hiányszakmák listája is. Ezeknél nem csak az elhelyezkedés garantált, de

jelentős összegű ösztöndíjban is részesülnek a hiányszakmát választók. Az ösztöndíjak a szakközépiskolákban 10-35 ezer, a szakgimnáziumokban 20-50 ezer forint között mozognak, ezekhez jöhet pluszban a tanulószerződéses ösztöndíja: érdemes tehát jól tanulni és igényesen dolgozni!

Egy szakközépiskolai kőműves tanuló havonta 60-70 ezer forinttal erősítheti a családi költségvetést, egy szakgimnáziumi diák 70-80 ezerrel. A pénz persze motiváló lehet, de ne válasszunk szakmát csak azért, mert ösztöndíjat kapunk.

 

 

Kérdésed van? Keress minket bizalommal!     felveszem a kapcsolatot